Mégis miből végtörlesztett százezer devizahiteles?

468 milliárd forintot kapart össze a lakosság 2011 utolsó három hónapjában a végtörlesztéshez. A pénzügyi szektor minden szeglete árgus szemekkel figyelte és figyeli ma is, vajon a bankbetétekhez, a befektetési jegyekhez, netán az életbiztosításokhoz nyúlnak ezért a félezer milliárdért? A válasz meglepő: a statisztikák még a párnacihát is tartalmazzák, de még így is úgy tűnik, mintha a semmiből teremtették volna elő a devizahitelesek a 468 milliárd tekintélyes részét. A nagyobbik felére azonban még így is lehet magyarázat.

Bővebben:portfolio.hu

Tavaly 17 százalékkal nőtt a felszámolási eljárások száma

Tavaly 20.300 céggel szemben indult felszámolási eljárás Magyarországon, ami 16,5 százalékkal több mint egy évvel korábban, és jóval több mint duplája annak, amit a válság előtti utolsó békeévben, 2007-ben jegyeztek fel a statisztikák.

A közlemény idézi Csorbai Hajnalkát, az Opten céginformációs szolgáltató stratégiai igazgatóját, aki elmondta, a válság második hulláma eleve kivéreztetett állapotban találta a magyar kis- és közepes vállalati szektort, s így egymás után "három borzalmas negyedévet zártak a cégbíróságok". Az Opten szerint jellemző adat, hogy míg az utolsó kilenc hónapban negyedévente átlagosan 5.388 vállalattal szemben indult felszámolási eljárás, addig a korábban messze legrosszabbnak számító 2010-es második negyedévi szám csak 4.653 volt. Csorbai Hajnalka szerint a magas értékek mellett a tendencia sem kedvező, hiszen az utolsó három negyedéven belül stabil emelkedés figyelhető meg, ami semmi jót nem vetít előre 2012-re.

A szakértő szerint 2012-ben a felszámolások száma a 24 ezret is elérheti. Az elmúlt év kiugró értéket hozott a végelszámolások tekintetében is, miután az egy évvel korábbi 13.685 ilyen eljárással szemben tavaly már 22.958 végelszámolást, illetve kényszer-végelszámolást indítottak a tulajdonosok és a cégbíróságok - áll a közleményben. A régebben nem nagyon ismert kényszer-végelszámolás tavaly meghatározó tényezővé lépett elő. Míg 2009-ben a végelszámolások 33, 2010-ben pedig 58 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, addig tavaly a végelszámolások 74 százalékát már nem maguk a tulajdonosok, hanem a cégbíróságok indították. A kényszer-végelszámolások megugrása mögött a társasági törvény és a számviteli törvény következetes alkalmazása húzódik meg, a legtöbb eljárás hátterében a mérleg leadásának elmulasztása áll.

Az Opten adatai szerint tavaly az eddig is vesztesnek számító ágazatokban romlott leginkább a csődarány, vagyis a bedőlt cégeknek az ágazatban működő cégekhez viszonyított aránya. Az összes céget tekintve a csődarány 2011-ben 4 százalék volt, ami jelentős növekedés a 2010-es 3,4 százalékhoz képest, de vannak ennél sokkal nagyobb vesztesek is. Az  épület- és egyéb építménykivitelezés területén működő cégeknek tavaly csaknem 10, illetve 8,28 százaléka dőlt be. Az építőipar két szegmense közé ékelődik a biztonsági piac 9,22 százalékos csődaránnyal, majd a ruházati termékek gyártása következik 6,66 százalékkal. Rosszul ment a speciális szakképzést nyújtó intézményeknek is: itt a cégek 6,18 százalékával szemben indult fizetésképtelenségi eljárás. Régiónként tekintve, az Opten adatai szerint a legnagyobb arányban az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon mennek tönkre a cégek: a csődátlag mindkét régióban jócskán 5 százalék fölött áll. Ezeket követi csaknem 5 százalékkal Közép-Dunántúl, de átlag fölötti a csődarányt mutat Dél- és Nyugat-Dunántúl is. Átlag alatti - 3,7, illetve 3,1 százalékos - csődarányt csak Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon regisztrált az Opten, de az utóbbi, Budapestet és Pest megyét magában foglaló régiónak olyan nagy a súlya a működő cégek között, hogy ez lehúzta az országos átlagot.

Drasztikusan nőhet a fizetésképtelenségi eljárások száma

A tavalyinál is rosszabb lehet a magyar cégek szempontjából 2012. a Coface Hungary szerint: míg 2011-ben csak a gazdasági válsággal, illetve annak utóhatásaival kellett megbirkózniuk, addig az idén ehhez hozzáadódik egy nagyfokú bizonytalanság, ami a gazdasági élet szinte minden területére kiterjed.

A közlemény idézi Kárpáti Gábort, a Coface Hungary ügyvezetőjét, aki szerint 2012-ben a fizetésképtelenség drasztikusan nőhet a magyar piacon.

Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi igazgatója szerint a bizonytalan makrogazdasági környezet, a kiszámíthatatlanul ingadozó, de trendjében gyengülő forintárfolyam, az emelkedő kamatlábak, s a még tovább szűkülő hitelforrások csak néhány olyan tényező, amelyekkel a cégek vezetőinek számolniuk kell, amikor a 2012-es évet tervezik. Hozzátette: 2012-ben már nemhogy hónapról hónapra, hanem hétről hétre változhat a gazdasági, jogszabályi, minősítési, makrokörnyezet, amihez a cégeknek igazodniuk kell.

A Coface a cégeknek ilyen körülmények között azt tanácsolja, hogy nyúljanak vissza a 2008-2009-ben folytatott szigorúbb kockázat- és követeléskezeléshez. Ugyanis kritikus időszak jön, olyan, amikor nem elég évente vagy félévente véleményt mondani a partnerekről. Kárpáti Gábor szerint például csökkenthetik a kockázatokat a cégek, ha 30 napos fizetési késedelem után szigorúbb követeléskezelést végeznek, akár harmadik fél bevonásával.

(MTI)

Ezermilliárdra nőttek a körbetartozások

Hiába szerepel a kormányprogramban a helyzet javításának célja, szakértők szerint egyre nagyobb a körbetartozás mértéke - írja az InfoRádió. A kormány törvényalkotási programja szerint áprilisban nyújt be törvényjavaslatot a lánctartozások csökkentése érdekében.

"Ezermilliárdos lehet a gazdaságban a körbetartozás mértéke" - mondta Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi vezetője. A cég már tavaly is jelezte, hogy a körbetartozás felszámolásában nem történt előrelépés. Mostanra pedig tovább romlott a helyzet - jelezte a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, Éliás Ádám, aki szerint egyre több cég panaszkodik emiatt.

Magyarországon a körbetartozás nagyobb része az egyik legfontosabb megrendelőtől, az állami és önkormányzati szektortól indul ki, ezért a megoldás kulcsa az államnál van - írta a Fidesz a kormányprogramban. A dokumentum a legfontosabb lépésnek azt nevezte, hogy a vétlen kisvállalkozásokat ne terhelje áfa olyan munkavégzés után, amelyet nem fizettek ki, uniós pénzeknél 50 százalék legyen az előleg, a fizetési határidő 90-ről 30 napra csökkenjen.

Bagyura András szerint ebből a célból nem sok minden valósult meg, az állam most még lassabban fizet, mint korábban. A fordított áfát néhány területen az adócsalás megelőzése miatt vezették be, az EU-s támogatásokat nem igazán tudják igénybe venni a vállalkozások, a fizetési határidő csökkentésére pedig azt mondta, a papír sok mindent elbír.

Sok cégnél nemcsak a fizetőképesség, hanem a fizetőkészség is hiányzik, van, aki a visszatartott pénzt önhitelezésre használja - és ezt büntetlenül meg is teheti. Bagyura András szerint hosszú idő kell a helyzet változásához, a morálnak is változnia kell. A közbeszerzési szabályok változtatása javíthat a helyzeten, de nem oldja meg a problémát.

Az InfoRádió megkereste a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot is a kormány álláspontja miatt, de az illetékes elfoglaltsága miatt nem nyilatkozott. A kormány törvényalkotási programja szerint áprilisban nyújt be törvényjavaslatot a lánctartozások csökkentése érdekében.

(forrás:InfoRádió)

Az új közbeszerzési törvényben az alapelvek jutnak nagyobb szerephez

A januártól hatályos új közbeszerzési törvény egyértelművé teszi, hogy amikor a jogalkalmazó nem talál kifejezetten arra a helyzetre vonatkozó szabályt, amellyel a gyakorlatban szembesül, a törvény céljára és alapelveire figyelemmel kell eljárnia - mondta Gajdos Róbert, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke az MTI-nek.

Tavaly november végéig összesen 10.089 eljárást regisztrált a tanács, 1.320 milliárd forint értékben. Az eljárások száma 10 százalékkal haladta meg 2011-ben az előző év azonos időszakában mért adatot, míg a közbeszerzések összértéke lényegében nem változott.  A 2012 évi közbeszerzések összértékét feltételezhetően az uniós támogatások felhasználásának felgyorsítása befolyásolja majd leginkább - ismertette az adatokat az elnök.   Az új törvényből számos pontot emelt ki Gajdos Róbert, így azt is, hogy az megszünteti az erőforrást nyújtó szervezet fogalmát, valamint az alvállalkozókra - a bevonásuk mértékéhez igazodó megkülönböztetés eltörlésével - a korábbitól eltérő szabályrendszert alakított ki. Az uniós értékhatár alatti áru és szolgáltatás beszerzésekre pedig az ajánlatkérő saját eljárásrendet alakíthat ki.

Arra a kérdésre, hogy ez utóbbi nem sérti-e a jogbiztonságot, az elnök válasza így hangzott: az ajánlatkérőnek ekkor is azokra az alapelvekre és alapvető garanciális szabályokra figyelemmel kell eljárnia, amelyeket a törvény előír. Az eljárást hirdetményben kell közzé tenni, és az eljárással kapcsolatos minden információt közölnie kell a részt vevő gazdasági szereplőkkel. A jogorvoslathoz való jog biztosítása érdekében szintén kötelező a döntések indokolt írásbeli közlése és összegezés készítése is, a szerződéskötési moratórium megtartásával együtt. A garanciális szabályok érvényesülését a Közbeszerzési Döntőbizottság - jogorvoslati fórumként - ebben az esetben is biztosítja. Emellett a törvény értelmében - amennyiben az ajánlatkérő az eljárás szabályait önállóan alakítja ki - köteles ezeket a szabályokat az eljárást megindító felhívásban rögzíteni, biztosítva a nyilvánosság és átláthatóság elvének való megfelelést valamint azt, hogy a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel tehessenek ajánlatot.

A közbeszerzései eljárások elhúzódását kívánja csökkenteni - a gyorsabb szerződéskötéssel - az a szabály, amely szerint a szerződéskötési moratóriumot csak olyan esetekben kell megtartani, amikor azt az irányelvi rendelkezések előírják. Így gyorsabban megköthető a szerződés olyan esetekben, amikor a moratórium elhagyása más ajánlattevő jogorvoslati jogát nem sérti. A jogviták gyorsabb lezárulása érdekében a törvény meghatározott esetekben egyfokúvá teszi a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálatát, részben megszüntetve az ítélőtáblához történő fellebbezés lehetőségét.

A visszaélések és a korrupció visszaszorítását célzó szabályok között említette az elnök azt, hogy a közszolgáltatók nem kerülhetik meg a közbeszerzési kötelezettséget a leányvállalataik közbeiktatásával, illetve azt is, hogy a fedezet összegét az ajánlatok felbontása előtt ismertetnie kell az ajánlatkérőnek. Régi problémája a közbeszerzésnek az, hogy miképpen jutnak valós előnyhöz az eljárásokban a magyar cégek, illetve azokon belül a kkv-k. Az új törvény szerint építési beruházás és az uniós értékhatárt elérő értékű szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlattevők előlegre lesznek jogosultak, amennyiben a szerződés teljesítésének időtartama meghaladja a két hónapot. Segítséget jelenthet a kis- és középvállalkozások számára, hogy a jótállási és a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosíték összegét nem kell befizetni az ajánlatkérő számlájára, hanem - a szerződésbe foglalással - a biztosíték meghatározott része az ajánlattevőnek járó ellenértékből vonható le.

Az új törvény célja, hogy - az adóelkerülés és az átláthatatlan tulajdonosi szerkezet kiküszöbölése végett - a közbeszerzési eljárásokban ne vehessenek részt offshore vállalkozások. Az a tény, hogy egy cég adóelkerülési céllal Magyarországon kívüli - kedvező adózást biztosító - államban jegyezteti be magát, a cégkivonat, illetőleg a céginformációs szolgálat által vezetett nyilvántartás adataiból valószínűsíthető. Ennek ellenőrzése a többszörös tulajdonosi láncolat esetében ütközhet nehézségbe - például ha a sokadik közvetett tulajdonos az offshore cég. Miután az új közbeszerzési törvény keret jellegű, a tartalmat a végrehajtási rendeletek teszik konkréttá. Ilyenek - egyebek mellett - a műszaki leírásokra vonatkozó részletes szabályok, illetve a kizáró okok és az alkalmasság körében szükséges igazolások szabályai is. Rendelet tartalmazza még a közszolgáltatók közbeszerzési eljárásaira vonatkozó speciális szabályokat, az elektronikus közbeszerzés egyes szabályait, az építési beruházások közbeszerzési eljárásainak, illetve a tervpályázat részletes szabályait is - mondta Gajdos Róbert.