Nyertesen került ki a Fundamenta a 2011-es évből

A hazai új, hosszú távú megtakarításokban jelenleg is a lakás-előtakarékosság az egyik domináns eszköz – áll a Fundamenta közleményében. A Fundamenta 2011 novemberéig 307 milliárd Ft összegben kötött új lakás-előtarékossági szerződéseket, amely 23 százalékkal haladja meg a 2010 novemberéig kötött új üzletek szerződéses értékét. Ezzel a Fundamenta várhatóan mintegy 60 százalék körüli piaci részesedést ért el az új szerződések terén.

Elemzők szerint a forint gyengülése okozta az államadósság növekedését

Elsősorban a forint gyengülése okozta az államadósság rátájának növekedését az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik úgy látják a mutatót felfelé tolta a Központi Statisztikai Hivatal GDP-revíziója is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn 82,6 százalékos GDP-arányos adósságrátáról számolt be a pénzügyi számlák statisztikájában. Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője az MTI-nek elmondta: az államadósságot forintban számolják el, azonban az állomány csaknem fele devizában van. Így elsősorban a forint gyengülése húzta fel az államadósságot a harmadik negyedév végére. Mint mondta, a negyedik negyedévben két, összesen 3 milliárd euró értékű adósság jár le, ennyivel csökken az állomány, a forint azonban október-decemberben tovább gyengült. A szakértő év végére 80 százalék körüli GDP arányos államadóssággal számol. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője a forint gyengülése mellett kiemelte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a külkereskedelmi adatok revíziója miatt módosította a GDP-adatokat. Így a nominális GDP-adatok valamelyest csökkentek, ez is feljebb tolja az államadósság rátáját - tette hozzá. A második és a harmadik negyedév vége között a forint 10 százalékkal gyengült az euróval és 17,6 százalékkal a dollárral szemben. A pénzügyi számlák második negyedéves adatai szerint 2011 június végén az államadósság 21.286 milliárd forintot a GDP 76, százalékát tette ki, ez az MNB hétfői jelentése szerint  szeptember végére a GDP 82,6 százalékára emelkedett és  elérte a 22.931 milliárd forintot.

(MTI)

Vizsgálat a lakossági jelzáloghitel-piacon

Kartell gyanúja miatt a Gazdasági Versenyhivatal eljárást indított több hazai pénzintézet ellen.

A vizsgálatok az OTP Bank Nyrt.-t, az Erste Bank Hungary Nyrt.-t, az MKB Bank Zrt.-t, a Raiffeisen Bank Zrt.-t, a CIB Bank Zrt.-t, az Unicredit Bank Hungary Zrt.-t, és a Fundamenta-Lakáskassza Zrt.-t érintik.

A GVH észlelte ugyanis, hogy a lakossági bankpiacon több vezető pénzintézet 2011. szeptember 22. után egymással közel azonos időpontban jelentős mértékben megemelte lakossági jelzáloghiteleinek kamatát, illetve magasabb kamatú új terméket vezetett be. A GVH tudomására jutott információk szerint a bankok egyidőben végrehajtott emeléseinek valószínű magyarázata a bankok közti megállapodás.

"A feltételezett megállapodás szerint a nevezett kereskedelmi bankok a devizahitelek végtörlesztése kapcsán magasabb kamatozású termékeket kínálnak, illetve korlátozzák alacsonyabb kamatozású termékeik elérhetőségét. A GVH tudomására jutott információk szerint a fenti megállapodáshoz kapcsolódóan valószínűsíthető egy a termékek elérhetőségét korlátozó megállapodás a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. és a kereskedelmi bankok között is. A magatartás következtében az ügyfelek magasabb árat kényszerülnek fizetni a hiteltermékekért, illetve bizonyos ügyfelek számára korlátozódik az elérhető termékek köre." - áll a GVH közleményében.

A GVH gyanúja szerint a bankok feltételezhetően megsértették a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény versenykorlátozó megállapodások tilalmára vonatkozó rendelkezéseit.

A GVH ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a nevezett vállalkozások a jogsértést elkövették.

Fokozódó adóellenőrzések: mire érdemes figyelni?

Jövőre az eddiginél is nagyobb számú és eredményorientáltabb adóellenőrzés várható, és 2012 januárjától a bírságok tételeinek jelentős emelkedésére is számíthatnak a vállalatok. A cégeket sokszor éri váratlanul az adóhatósági ellenőrzés, pedig a felkészülésre célszerű nem időszaki, hanem állandó feladatként tekinteni. A Deloitte Zrt. a friss tapasztalatok alapján gyűjtötte össze ehhez a leghasznosabb szempontokat.

A Deloitte tapasztalatai szerint az idei évre vonatkozó ellenőrzési irányelveknek megfelelően bizonyos adónemeknél lényegesen nőtt az adóhatóság aktivitása. Ezt támasztják alá az áfa és az szja-kiutalás előtti ellenőrzések, amelyeknek a száma 15, illetve 46 százalékkal nőtt az előző év megfelelő időszakához képest.

A NAV Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságának közlése szerint például a 2011. második negyedévében megkezdett közel száz, áfa adónemre vonatkozó utólagos, illetve valamennyi adónemre kiterjedő átfogó ellenőrzés közül az eddig befejezett vizsgálatok többsége feltárt valamilyen hiányosságot a cégeknél, és esetenként több tízmillió forintos adókülönbözetet állapított meg náluk.Az ellenőrzésre kiválasztottak körébe igen könnyű bekerülni: a 3000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózót legalább 3 évente ellenőrzi a hatóság, a felszámolással, végelszámolással érintett adózók, valamint az ÁSZ elnöke, adópolitikáért felelős miniszter, önkormányzati képviselő-testület külön felhívása alapján kijelölt cégek is célzott ellenőrzésre számíthatnak.

A hatóság éves ellenőrzési irányelvei alapján, kockázatelemzés segítségével is számos adózót választanak ki ellenőrzésre. Minél több általános, illetve adónem-specifikus kockázati tényező (például tulajdonosi, tagi hitel és kötelezettség, befektetésre elszámolt nagy összegű értékcsökkenés, tartós veszteség, közbenső vevői szerepkör, stb.) áll fenn egy adózónál, annál esélyesebb a kiválasztásra.A fokozódó hatósági aktivitás következménye, hogy a vállalatoknak tulajdonképpen bármely pillanatban készen kell állniuk az ellenőrzésre, mert a hibák, hiányosságok jelentős összegű bírságot eredményezhetnek. 2012 januárjától a kivethető bírságok összegei ráadásul az elfogadott törvénymódosításoknak megfelelően tovább emelkednek. Az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása akár 500 ezer forintig terjedő, az iratrendezési, pótlási kötelezettség elmulasztása 1 millió forintig terjedő bírságot eredményezhet majd januártól.Célszerű már a szokásos üzletmenet során megbizonyosodni arról, hogy a vállalat rendelkezik-e az ellenőrzésekkor vizsgált összes dokumentációval, így a szerződésekkel, teljesítésigazolásokkal, fuvarokmányokkal, a költségeket igazoló számlákkal stb., ha pedig nem, akkor azokat be kell szerezni, illetve ki kell javítani – mindezt soha nem szabad az utolsó pillanatra hagyni.

A Deloitte tapasztalatai szerint a hatósági ellenőrzések túlnyomó többsége jelenleg a cégek áfakezelését vizsgálja. Kiemelkedő a kiutalás előtti ellenőrzések száma, ami azonban könnyen átfordulhat a bevallás utólagos ellenőrzésébe. Kiemelt vizsgálati cél a fiktív számlázás felderítése, ezekben az esetekben megállapításra a számlabefogadónál kerül sor, de mindez az ügyletben őt megelőző „láncszemre” is visszahathat. A cégeknek érdemes ezért minden esetben ellenőriznie a számlakibocsátót, és a számla alapjául szolgáló teljesítést dokumentumokkal alátámasztani.A Deloitte tapasztalatai szerint a cégek sokszor csupán passzív résztvevőként vannak jelen az ellenőrzéseknél, mivel nincsenek tisztában az összes őket megillető jogosultsággal. Nem kötelezhető például az adózó olyan nyilvántartás, összesítés, számítás elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő, nyilatkozattételi kötelezettsége pedig csak a vele szerződésben állt, vagy állók tekintetében áll fenn, ügyféli minőségben az adózó nem bírságolható a nyilatkozattétel megtagadása miatt.

Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával zárul, amellyel kapcsolatban 15 napon belül tehet észrevételt az adózó. Az eljárás során született határozattal, vagy végzéssel szemben fellebbezés nyújtható be. Ha a vállalat terhére szankciót szabott ki a hatóság, érdemes megvizsgálni, hogy valóban kiszabható-e az adott mulasztásra szankció (pl. téves pótlékszámítás, nem megfelelő mulasztási bírság), és hogy a megállapított szankciók együttesen kiszabhatók-e.Előfordulhat, hogy a szankció mértékének meghatározásakor a hatóság nem vette figyelembe az összes körülményt, ekkor külön kérelem formájában a jogi személy, vagy egyéb szervezet a jogorvoslati lehetőségek kihasználását követően kérheti a pótlék- és bírságtartozás méltányosságból történő mérséklését, elengedését is, ha annak megfizetése a gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.

Az adóhatóságot köti a súlyosítási tilalom, vagyis a korábbi ellenőrzés eredményeként hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven túl az adózó terhére nem hozható terhesebb határozat. Kivételt jelent azonban többek között a büntetőügyben hozott jogerős ítélet (pl. adócsalás esetén), és az is, ha az adóhatóság dolgozójának határozatra kiható kötelezettségszegése merül fel, illetve ha kiderül, hogy az adózó bizonyíthatóan rosszhiszeműen járt el.Az adózó kérelmére indult ismételt ellenőrzés esetén is köti a hatóságot a tilalom, amennyiben olyan új tény vagy körülmény merül fel (pl. fuvarokmány, kiszállítást igazoló okmány később áll rendelkezésre, illetve a Legfelsőbb Bíróság hasonló ügyben döntést hozott), amely a korábbi ellenőrzés megváltoztatásához vezetne, feltéve, hogy korábban ezen tényről az adózó nem tudott. A tilalom érvényes az úgynevezett felülellenőrzés során is, ha új tény nem merül fel, csupán csak szakszerűségi vizsgálatra kerül sor.

(forrás: hvg.hu)

Az MNB 262 milliárd forintnyi, a végtörlesztésekhez kapcsolódó ajánlatot fogadott el

Az MNB októberben összesen négy alkalommal tartott a végtörlesztési programhoz kapcsolódó euróeladási tendert, amelyeken összesen 890 millió eurónyi (262 milliárd forint) ajánlatot fogadott el, és ebből a hónap végéig, a végtörlesztésekkel párhuzamosan 235 millió eurót (69 milliárd forintot) fizettek ki - közölte a Magyar Nemzeti Bank hétfőn publikált statisztikai mérlegében.

Megjegyzik: az utóbbi összeg önmagában csökkentette a külföldiekkel szembeni követelések állományát és szűkítette a bankrendszer likviditását. Az előzetes számok alapján októberben a bankrendszer forint likviditása kis mértékben nőtt az előző hónaphoz képest, ami az egynapos betétek állományának jelentősebb növekedéséből látható. A hitelintézetek egynapos betéteinek állománya egy hónap alatt 163 milliárd forinttal 285 milliárd forintra nőtt. A növekedés hátterében legnagyobb részben a jegybanki három hónapos swap (euró/forint devizacsere) állományának csökkenése áll. A végtörlesztéshez kapcsolódó swapok havi átlagos állománya 210 milliárd forint volt. A külföldiek kéthetes MNB kötvényállománya az előző hónaphoz hasonlóan tovább csökkent, 143 milliárd forint áramlott át a belföldi szereplőkhöz. A külföldi követelések és a központi kormányzat betétei jelentősen növekedtek, ahol a külföldi követelések forintban kifejezett állományát a forint árfolyamának gyengülése is emelte, ami a forrásoldalon az egyéb tételek 382 milliárdos emelkedésében tükröződik. A külföldi követelések havi átlagállománya szeptemberről októberre 618 milliárddal 11.588 milliárd forintra emelkedett, míg a hó végi állomány csökkenést mutat. A csökkenés döntő része államadósság-kezelési tételekhez, kisebb része a végtörlesztéshez köthető, amelyek hatását a forint árfolyamának gyengülése az átértékelődésen keresztül részben ellensúlyozott.

A forgalomban lévő készpénzállomány a megszokottnál nagyobb mértékben, több mint 80 milliárd forinttal, 2.591 milliárdra növekedett. A bankrendszer MNB-nél vezetett bankszámláinak átlagos egyenlege 6 milliárd forinttal 459 milliárdra csökkent, amely kisebb mértékben haladta meg a tartalékkötelezettség összegét, a túltartalékolás 6,4 milliárd forint volt, amely továbbra is elenyésző a közel 452 milliárd forintos kötelezettséghez képest. Az egynapos bankközi kamatláb a hónap során végig a kamatfolyosó alsó sávjában volt. Az MNB megjegyzi azt is, hogy a pénzügyi válság miatti ingadozások következtében a szezonális igazítás eredményei a szokásosnál több bizonytalanságot hordoznak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) múlt heti statisztikái szerint október végéig mintegy 30 ezren végtörlesztettek, a kedvezményes árfolyamon számolva 130,6 milliárd, az aktuális árfolyamon számolva 174,77 milliárd forint értékben, így a pénzügyi intézmények vesztesége 44 milliárd forintra emelkedett.

(MTI)