ÉFE Panasznyilvántartás
Az Egyesülethez érkező fogyasztói panaszügyekből megállapítható, hogy a legtöbb esetben a törvénysértő vállalkozások piaci magatartásának hátterében a számonkérhetőség hiánya áll. Mivel a cégek piaci magatartása nem ellenőrizhető (a referencialistán nem tüntetik fel a megkárosított fogyasztók nevét, a negatív szájreklám pedig még szűk körben sem hatékony), ezért a jogsértő vállalkozások szinte egyáltalán nem szembesülnek magatartásuk negatív piaci hatásaival. Ami a jogkövetkezményeket illeti, ezek a vállalkozások a törvényi szabályozás kiskapuit, a jogi procedúra vontatottságát és a fogyasztók ismerethiányát tudatosan használják ki arra, hogy kibújjanak a felelősség alól. Rendkívül gyakori tapasztalat, hogy az olyan profitcsökkentő kötelezettségek teljesítése alól, mint amilyen például a garancia vagy a szavatosság, a jogsértő vállalkozások úgy bújnak ki, hogy rutinszerűen szüntetik meg a cégeiket, hogy aztán néhány nappal később ugyanazok a személyek (nem ritkán családtagjaikat bevonva) új céget alapítsanak (vagy már eleve több céget működtetnek) és zökkenőmentesen folytatják a "szolgáltatást".
Az ÉFE Panasznyilvántartás többek között olyan határozatokat tart nyilván, amelyeket elsősorban építőipari, vagy az építőiparhoz kapcsolódó fogyasztói panaszügyben, illetve jogsértési ügyben a 1997. évi CLV. fogyasztóvédelmi törvényben leírt Békéltető testület, vagy a Magyar Köztársaság bírósága az egyes gazdálkodó szervezetek terhére hozott. Az ÉFE Panasznyilvántartás nyilvántartja továbbá azoknak a gazdálkodó szervezeteknek és tulajdonosaiknak adatait, amelyek megszűnésükkel garanciális kötelezettségük, illetve más, szerződésben vállalt, vagy törvényileg előirt kötelezettségük teljesítéséről nem gondoskodtak, és ebből kifolyólag megállapítható, hogy a fogyasztóknak jogtalanul kárt okoztak.
A fentebb leírtak alapján az a gazdálkodó szervezet (cég, vállalkozás), vagy természetes személy kerülhet be az ÉFE Panasznyilvántartásába, amellyel szemben az alábbi tények közül legalább egy megállapítható:
- az 1997. évi CLV. fogyasztóvédelmi törvényben leírt Békéltető testület az érintett gazdálkodó szervezet tevékenységével kapcsolatos fogyasztói panaszügyben terhelő határozatot, illetve ajánlást hozott, és a gazdálkodó szervezet a határozatban, illetve ajánlásban foglaltaknak nem tett eleget,
- a Magyar Köztársaság bírósága az érintett gazdálkodó szervezet tevékenységével kapcsolatos fogyasztói jogsértési, vagy károkozási ügyben terhelő ítéletet hozott, és a szolgáltató a fogyasztónak okozott kárt nem térítette meg.
- az érintett gazdálkodó szervezet megszűnésével a garanciális kötetezettségek, illetve más szerződésben vállalt, vagy törvényileg előirt kötelezettségek teljesítéséről az érintett vállalkozás, vagy annak tulajdonosai nem gondoskodtak, és ebből kifolyólag megállapítható, hogy a fogyasztóknak jogtalanul kárt okoztak,
- a természetes személy tulajdonosként szerepelt olyan vállalkozásban, amellyel szemben az a), b), vagy c) pontban meghatározottak közül legalább egy megállapítható,
- a természetes személy nem volt tulajdonos abban a vállalkozásban, amely az a), b), vagy c) pontban leírtakkal érintetve volt, de felelős hatásköre, személyes közreműködése megállapítható (pl. a cégben az érintett természetes személy felesége és a lánya voltak a tulajdonosok, de az ügy részleteiből kiderül, hogy a férj bonyolította az operatív feladatokat, valamint döntési hatáskörrel rendelkezett).
Az Építkezők Fogyasztóvédelmi Egyesülete az egyes gazdálkodó szervezeteknek felróható piaci magatartást, valamint a terhükre hozott BT határozatokat, ajánlásokat, illetve bírósági ítéleteket elsősorban a fogyasztók bejelentése alapján ismeri meg, de megismerheti azokat bármely más természetes, vagy jogi személy, illetve szervezet, intézmény vagy hatóság közreműködésével is.
Az ÉFE a birtokába jutott adatokat a vonatkozó jogszabályok betartásával kezeli.
