Az Építőipari Panaszmentességi Információs Rendszernek köszönhetően több ezer ellenőrzött építőipari vállalkozással és építőanyag kereskedővel bonyolíthatja le építkezését, lakásfelújítását Magyarországon.

www.nyugodtepitkezes.hu

Mobilkód infó.: www.mobilkod.hu

Az Építkezők Fogyasztóvédelmi Egyesületének facebook oldalán nap mint nap érdekes építőipari, gazdasági híreket és aktuális piaci információkat osztunk meg.

Látogassa meg az ÉFE facebook oldálát és kövessen minket, hogy mindig napra kész legyen!

Építkezők Fogyasztóvédelmi Egyesülete /www.nyugodtepitkezes.hu/ | Reklámozd a saját oldaladat is

Amikor építkezünk vagy felújítunk szakembert hívunk, bízva abban, hogy becsülettel és jól elvégzi a rá bízott munkát. Mert ért hozzá. De mi van akkor, ha egy egyszerű ablakcsere is úgy sikerül, hogy a nyílászáró bármikor rádőlhet a kedves lakóra és nem lehet kinél reklamálni, mert az iparos eltűnik? Hallgassa meg!

Az árbevétel-arányos jövedelmezőség tovább csökkent, a válaszadók 60 százalékánál nem érte el a 2 százalékot, és az idén várhatóan tovább romlik a helyzet. Az elvárt béremelés miatt a válaszadók 80 százaléka az idén  az előző évihez képest nagyobb arányban, átlagosan 4 százalékkal kénytelen emelni a bruttó béreket. A bértömeg megtartása miatt viszont létszámleépítésre kényszerülnek az építőipari társaságok. Azoknál a cégeknél, amelyeknél a munkaerő megtartásával számolnak, a béremelést csak a jövedelmezőség rovására tudják véghezvinni, ami - a nemzetgazdaság más ágazataihoz képest - egyébként is alacsony, mindössze 2 százalékos. A szakemberek hiánya - a beszűkült piac miatt - nem okoz problémát, de a piac élénkülésével változik a helyzet. A válaszadók az utánpótlás hiányát kifogásolták, főként a kőműves, ács, bádogos, víz- gáz- és fűtésszerelő szakmákban. A szakemberképzés és továbbképzés nehéz helyzetét fokozza, hogy ez év elejétől a szakképzési hozzájárulás nem csökkenthető sem a fejlesztési támogatásról szóló megállapodással, sem pedig a saját dolgozók képzési költségének elszámolásával. Így a cégek 58 százaléka csökkenti a saját dolgozói képzésére fordított összeget. Az építőipari cégek véleménye szerint üzleti helyzetük összességében az idén tovább romlik, és a válság negatív hatásai ellen egyre kevesebb eszközzel tudnak védekezni.

A válság előtt, 2007-ben egy családi házat 120 nap alatt lehetett eladni Budapesten, ez az idő tavaly év végére 195 napra növekedett. Pest megyében 210, Kelet-Magyarországon 155, míg Nyugat-Magyarországon is 210 nap manapság az értékesítési idő. A használt téglalakásoknál kisebb a szórás: ezeket - területtől függően - 120 és 160 nap között lehet eladni. A panellakások értékesítési ideje növekedett legkevésbé. A fővárosban (2007-ről 2010-re) 60-ról 85 napra, Pest megyében 80-ról 110 napra, míg Kelet-Magyarországon 55-ről 85 napra, Nyugat-Magyarországon pedig 70-ről 90 napra emelkedett.

Rekordot döntött az új cégek alapítása januárban az építőiparban – derül ki az Opten legfrissebb adataiból. Egyetlen hónap leforgása alatt 817 új cégbejegyzést tett közzé a cégbíróság, ez 44 százalékkal magasabb a tavalyi 500 darabos havi átlagnál. A cégalapítás kedv megugrása már decemberben tapasztalható volt, akkor 720 vállalkozást jegyeztek be az ágazatban. A jelenség nemcsak az építőiparban volt tetten érhető: a mögöttünk álló két hónapban valamennyi cégre nézve is rekordmagasságba szökött az új cégek alapítása.

forrás: Opten

Bővebben:portfolio.hu

Az Otthon Centrum (OC) ingatlan franchise hálózat kínálatában tavaly átlagosan 10 százalék körül volt a végtörlesztés miatt eladásra szánt lakások száma, de decemberben az arány már elérte a 25 százalékot - közölte az OC az MTI-vel.

A végtörlesztőknek január végéig le kell zárniuk az ügyletüket, így január elején - a vevők aktivizálódásával - megélénkült a piac. A vevők ameddig csak lehet kivárnak, hogy javuljon az alku-pozíciójuk. Az év elejei megélénkült kereslet egyúttal előrehozott vásárlásokat is jelenthet. Az OC tapasztalata szerint tavaly az utolsó negyedévben alkuval 8 százalékkal volt csökkenthető a kínálati ár. Más előjelű tendenciát vetít előre a Nemzeti Eszközkezelő bejelentett lakásvásárlása. A vártnál magasabb vásárolandó lakásszám mérsékli az árakra nehezedő nyomást - áll a közleményben.

Tavaly 80.500 lakás adásvételére kötöttek szerződést Magyarországon, ez 10 százalékkal kevesebb a 2010. évinél, az átlagos lakás ára 11 millió forint, az átlagos négyzetméter ár pedig 206 ezer forint volt a múlt évben - közölte a Duna House ingatlan franchise hálózat az MTI-vel.

Az országos lakásindex 2011 első felében a megelőző szinten, 85 százalékponton stagnált, majd fokozatosan tovább esett, így az év végére 82 pontra állt be. Az országos panel index az év első felében még 83 ponton stagnált, majd év végéig 4 pontot esett, az országos tégla lakás index pedig 86-ról indulva 83 százalékponton zárt. A területileg bontott lakásindex szerint a nyugat-magyarországi és a budapesti panelek szenvedték el a legnagyobb áresést (23, illetve 24 százalékot), míg legjobban a fővárosi tégla lakások tartják magukat, 91 százalékon állnak. A Duna House 2008. januártól indította az országos lakásindexet, akkor állt 100 százalékon. Az árak azóta 82 százalékra estek, de az inflációval korrigálva az index csak 69 százalékon állt a múlt év végén.

A végtörlesztés érezhetően csökkentette egyebek mellett az irányárakat. Az irányár a fővárosban és vidéken is 6-6 százalékkal csökkent tavaly, míg az alku végén kialakult ár - az irányárhoz képest - Budapesten 6, míg vidéken 7 százalékkal volt kisebb. A leglátványosabb értékek a budapesti családi ház eladásoknál mutatkoztak, ezeket 10 százalékos irányár levitel után további 9 százalékos alkuval tudták csak értékesíteni.

Tavaly 20.300 céggel szemben indult felszámolási eljárás Magyarországon, ami 16,5 százalékkal több mint egy évvel korábban, és jóval több mint duplája annak, amit a válság előtti utolsó békeévben, 2007-ben jegyeztek fel a statisztikák.

A közlemény idézi Csorbai Hajnalkát, az Opten céginformációs szolgáltató stratégiai igazgatóját, aki elmondta, a válság második hulláma eleve kivéreztetett állapotban találta a magyar kis- és közepes vállalati szektort, s így egymás után "három borzalmas negyedévet zártak a cégbíróságok". Az Opten szerint jellemző adat, hogy míg az utolsó kilenc hónapban negyedévente átlagosan 5.388 vállalattal szemben indult felszámolási eljárás, addig a korábban messze legrosszabbnak számító 2010-es második negyedévi szám csak 4.653 volt. Csorbai Hajnalka szerint a magas értékek mellett a tendencia sem kedvező, hiszen az utolsó három negyedéven belül stabil emelkedés figyelhető meg, ami semmi jót nem vetít előre 2012-re.

A szakértő szerint 2012-ben a felszámolások száma a 24 ezret is elérheti. Az elmúlt év kiugró értéket hozott a végelszámolások tekintetében is, miután az egy évvel korábbi 13.685 ilyen eljárással szemben tavaly már 22.958 végelszámolást, illetve kényszer-végelszámolást indítottak a tulajdonosok és a cégbíróságok - áll a közleményben. A régebben nem nagyon ismert kényszer-végelszámolás tavaly meghatározó tényezővé lépett elő. Míg 2009-ben a végelszámolások 33, 2010-ben pedig 58 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, addig tavaly a végelszámolások 74 százalékát már nem maguk a tulajdonosok, hanem a cégbíróságok indították. A kényszer-végelszámolások megugrása mögött a társasági törvény és a számviteli törvény következetes alkalmazása húzódik meg, a legtöbb eljárás hátterében a mérleg leadásának elmulasztása áll.

Az Opten adatai szerint tavaly az eddig is vesztesnek számító ágazatokban romlott leginkább a csődarány, vagyis a bedőlt cégeknek az ágazatban működő cégekhez viszonyított aránya. Az összes céget tekintve a csődarány 2011-ben 4 százalék volt, ami jelentős növekedés a 2010-es 3,4 százalékhoz képest, de vannak ennél sokkal nagyobb vesztesek is. Az  épület- és egyéb építménykivitelezés területén működő cégeknek tavaly csaknem 10, illetve 8,28 százaléka dőlt be. Az építőipar két szegmense közé ékelődik a biztonsági piac 9,22 százalékos csődaránnyal, majd a ruházati termékek gyártása következik 6,66 százalékkal. Rosszul ment a speciális szakképzést nyújtó intézményeknek is: itt a cégek 6,18 százalékával szemben indult fizetésképtelenségi eljárás. Régiónként tekintve, az Opten adatai szerint a legnagyobb arányban az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon mennek tönkre a cégek: a csődátlag mindkét régióban jócskán 5 százalék fölött áll. Ezeket követi csaknem 5 százalékkal Közép-Dunántúl, de átlag fölötti a csődarányt mutat Dél- és Nyugat-Dunántúl is. Átlag alatti - 3,7, illetve 3,1 százalékos - csődarányt csak Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon regisztrált az Opten, de az utóbbi, Budapestet és Pest megyét magában foglaló régiónak olyan nagy a súlya a működő cégek között, hogy ez lehúzta az országos átlagot.

A tavalyinál is rosszabb lehet a magyar cégek szempontjából 2012. a Coface Hungary szerint: míg 2011-ben csak a gazdasági válsággal, illetve annak utóhatásaival kellett megbirkózniuk, addig az idén ehhez hozzáadódik egy nagyfokú bizonytalanság, ami a gazdasági élet szinte minden területére kiterjed.

A közlemény idézi Kárpáti Gábort, a Coface Hungary ügyvezetőjét, aki szerint 2012-ben a fizetésképtelenség drasztikusan nőhet a magyar piacon.

Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi igazgatója szerint a bizonytalan makrogazdasági környezet, a kiszámíthatatlanul ingadozó, de trendjében gyengülő forintárfolyam, az emelkedő kamatlábak, s a még tovább szűkülő hitelforrások csak néhány olyan tényező, amelyekkel a cégek vezetőinek számolniuk kell, amikor a 2012-es évet tervezik. Hozzátette: 2012-ben már nemhogy hónapról hónapra, hanem hétről hétre változhat a gazdasági, jogszabályi, minősítési, makrokörnyezet, amihez a cégeknek igazodniuk kell.

A Coface a cégeknek ilyen körülmények között azt tanácsolja, hogy nyúljanak vissza a 2008-2009-ben folytatott szigorúbb kockázat- és követeléskezeléshez. Ugyanis kritikus időszak jön, olyan, amikor nem elég évente vagy félévente véleményt mondani a partnerekről. Kárpáti Gábor szerint például csökkenthetik a kockázatokat a cégek, ha 30 napos fizetési késedelem után szigorúbb követeléskezelést végeznek, akár harmadik fél bevonásával.

(MTI)

"Ezermilliárdos lehet a gazdaságban a körbetartozás mértéke" - mondta Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi vezetője. A cég már tavaly is jelezte, hogy a körbetartozás felszámolásában nem történt előrelépés. Mostanra pedig tovább romlott a helyzet - jelezte a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, Éliás Ádám, aki szerint egyre több cég panaszkodik emiatt.

Magyarországon a körbetartozás nagyobb része az egyik legfontosabb megrendelőtől, az állami és önkormányzati szektortól indul ki, ezért a megoldás kulcsa az államnál van - írta a Fidesz a kormányprogramban. A dokumentum a legfontosabb lépésnek azt nevezte, hogy a vétlen kisvállalkozásokat ne terhelje áfa olyan munkavégzés után, amelyet nem fizettek ki, uniós pénzeknél 50 százalék legyen az előleg, a fizetési határidő 90-ről 30 napra csökkenjen.

Bagyura András szerint ebből a célból nem sok minden valósult meg, az állam most még lassabban fizet, mint korábban. A fordított áfát néhány területen az adócsalás megelőzése miatt vezették be, az EU-s támogatásokat nem igazán tudják igénybe venni a vállalkozások, a fizetési határidő csökkentésére pedig azt mondta, a papír sok mindent elbír.

Sok cégnél nemcsak a fizetőképesség, hanem a fizetőkészség is hiányzik, van, aki a visszatartott pénzt önhitelezésre használja - és ezt büntetlenül meg is teheti. Bagyura András szerint hosszú idő kell a helyzet változásához, a morálnak is változnia kell. A közbeszerzési szabályok változtatása javíthat a helyzeten, de nem oldja meg a problémát.

Az InfoRádió megkereste a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot is a kormány álláspontja miatt, de az illetékes elfoglaltsága miatt nem nyilatkozott. A kormány törvényalkotási programja szerint áprilisban nyújt be törvényjavaslatot a lánctartozások csökkentése érdekében.

(forrás:InfoRádió)

Az Energia Tanúsítvány tájékoztatást ad egy adott épület energia fogyasztásáról a vásárló vagy a bérlő számára.

2002-ben az Európai Unió direktívában írta elő új, magasabb követelmények bevezetését, új számítási módszerek kidolgozását, így az energiafogyasztás és környezetszennyezés csökkentését. 2009-től 1000 m2 -nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén használatbavételi engedélyéhez, egy évet meghaladó bérbeadásához már szükséges kiállíttatni. 2012-től a meglévő épületek, önálló rendeltetési egységek, lakások adás-vételéhez is kötelezővé válik az Energetikai Tanúsítvány beszerzése.

Energia Tanúsítványt nem kell kiállíttatni, ha az épület hasznos alapterülete 50 m2-nél kisebb, évente 4 hónapnál rövidebb használatra szól, hitéleti rendeltetésű épület, jogszabállyal védetté nyilvánított épület, mezőgazdasági rendeltetésű épület, olyan épület ahol a belső technológiából származó hőnyereség nagyobb, mint 20 W/m2 vagy huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló sátorszerkezetek Az Energia Tanúsítvány érvényességi ideje 10 év viszont minden ingatlan eladásnál és 1 évet meghaladó bérbeadásnál újat kell készíteni a tulajdonosnak.

Amíg a november hónap a január-októberi időszak átlagos havi tranzakciószámhoz képest 25%-os emelkedést mutatott, addig a december ugyanezen átlaghoz képest már 35%-kal jelez többet. Az év utolsó havának 8 740 darabos ingatlan adás-vételi száma 2011 csúcshónapja lett és ez egyértelműen a végtörlesztésnek tudható be. Decemberben szinte minden harmadik lezárt ügylet esetén az eladó nyilatkozata alapján a végtörlesztés volt a motiváció. Mivel január 30-ig van lehetőség a végtörlesztés lezárására, így várhatóan az idei első hónap is még intenzív lesz.

A 2011-es teljes évre vonatkozó országos adás-vételi tranzakciók darabszámát a Duna House becslése alapján 80 500-ra lehet tenni, s mivel a néhány hete publikált első féléves KSH előzetes végül mindössze 2,75%-kal tért csak el a DH-TB becslésétől, így minden bizonnyal az egész éves adat is fedi a valóságot. Ez alapján elmondható, hogy a 2009 és 2010-es évek 90 ezer körüli tranzakciószámához képest 2011-ben több mint 10%-os darabszám csökkenéssel zárt az ingatlanpiac.

(forrás: Duna House DH-TB)

Elsősorban a forint gyengülése okozta az államadósság rátájának növekedését az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik úgy látják a mutatót felfelé tolta a Központi Statisztikai Hivatal GDP-revíziója is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn 82,6 százalékos GDP-arányos adósságrátáról számolt be a pénzügyi számlák statisztikájában. Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője az MTI-nek elmondta: az államadósságot forintban számolják el, azonban az állomány csaknem fele devizában van. Így elsősorban a forint gyengülése húzta fel az államadósságot a harmadik negyedév végére. Mint mondta, a negyedik negyedévben két, összesen 3 milliárd euró értékű adósság jár le, ennyivel csökken az állomány, a forint azonban október-decemberben tovább gyengült. A szakértő év végére 80 százalék körüli GDP arányos államadóssággal számol. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője a forint gyengülése mellett kiemelte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a külkereskedelmi adatok revíziója miatt módosította a GDP-adatokat. Így a nominális GDP-adatok valamelyest csökkentek, ez is feljebb tolja az államadósság rátáját - tette hozzá. A második és a harmadik negyedév vége között a forint 10 százalékkal gyengült az euróval és 17,6 százalékkal a dollárral szemben. A pénzügyi számlák második negyedéves adatai szerint 2011 június végén az államadósság 21.286 milliárd forintot a GDP 76, százalékát tette ki, ez az MNB hétfői jelentése szerint  szeptember végére a GDP 82,6 százalékára emelkedett és  elérte a 22.931 milliárd forintot.

(MTI)

A januártól hatályos új közbeszerzési törvény egyértelművé teszi, hogy amikor a jogalkalmazó nem talál kifejezetten arra a helyzetre vonatkozó szabályt, amellyel a gyakorlatban szembesül, a törvény céljára és alapelveire figyelemmel kell eljárnia - mondta Gajdos Róbert, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke az MTI-nek.

Tavaly november végéig összesen 10.089 eljárást regisztrált a tanács, 1.320 milliárd forint értékben. Az eljárások száma 10 százalékkal haladta meg 2011-ben az előző év azonos időszakában mért adatot, míg a közbeszerzések összértéke lényegében nem változott.  A 2012 évi közbeszerzések összértékét feltételezhetően az uniós támogatások felhasználásának felgyorsítása befolyásolja majd leginkább - ismertette az adatokat az elnök.   Az új törvényből számos pontot emelt ki Gajdos Róbert, így azt is, hogy az megszünteti az erőforrást nyújtó szervezet fogalmát, valamint az alvállalkozókra - a bevonásuk mértékéhez igazodó megkülönböztetés eltörlésével - a korábbitól eltérő szabályrendszert alakított ki. Az uniós értékhatár alatti áru és szolgáltatás beszerzésekre pedig az ajánlatkérő saját eljárásrendet alakíthat ki.

Arra a kérdésre, hogy ez utóbbi nem sérti-e a jogbiztonságot, az elnök válasza így hangzott: az ajánlatkérőnek ekkor is azokra az alapelvekre és alapvető garanciális szabályokra figyelemmel kell eljárnia, amelyeket a törvény előír. Az eljárást hirdetményben kell közzé tenni, és az eljárással kapcsolatos minden információt közölnie kell a részt vevő gazdasági szereplőkkel. A jogorvoslathoz való jog biztosítása érdekében szintén kötelező a döntések indokolt írásbeli közlése és összegezés készítése is, a szerződéskötési moratórium megtartásával együtt. A garanciális szabályok érvényesülését a Közbeszerzési Döntőbizottság - jogorvoslati fórumként - ebben az esetben is biztosítja. Emellett a törvény értelmében - amennyiben az ajánlatkérő az eljárás szabályait önállóan alakítja ki - köteles ezeket a szabályokat az eljárást megindító felhívásban rögzíteni, biztosítva a nyilvánosság és átláthatóság elvének való megfelelést valamint azt, hogy a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel tehessenek ajánlatot.

A közbeszerzései eljárások elhúzódását kívánja csökkenteni - a gyorsabb szerződéskötéssel - az a szabály, amely szerint a szerződéskötési moratóriumot csak olyan esetekben kell megtartani, amikor azt az irányelvi rendelkezések előírják. Így gyorsabban megköthető a szerződés olyan esetekben, amikor a moratórium elhagyása más ajánlattevő jogorvoslati jogát nem sérti. A jogviták gyorsabb lezárulása érdekében a törvény meghatározott esetekben egyfokúvá teszi a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálatát, részben megszüntetve az ítélőtáblához történő fellebbezés lehetőségét.

A visszaélések és a korrupció visszaszorítását célzó szabályok között említette az elnök azt, hogy a közszolgáltatók nem kerülhetik meg a közbeszerzési kötelezettséget a leányvállalataik közbeiktatásával, illetve azt is, hogy a fedezet összegét az ajánlatok felbontása előtt ismertetnie kell az ajánlatkérőnek. Régi problémája a közbeszerzésnek az, hogy miképpen jutnak valós előnyhöz az eljárásokban a magyar cégek, illetve azokon belül a kkv-k. Az új törvény szerint építési beruházás és az uniós értékhatárt elérő értékű szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlattevők előlegre lesznek jogosultak, amennyiben a szerződés teljesítésének időtartama meghaladja a két hónapot. Segítséget jelenthet a kis- és középvállalkozások számára, hogy a jótállási és a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosíték összegét nem kell befizetni az ajánlatkérő számlájára, hanem - a szerződésbe foglalással - a biztosíték meghatározott része az ajánlattevőnek járó ellenértékből vonható le.

Az új törvény célja, hogy - az adóelkerülés és az átláthatatlan tulajdonosi szerkezet kiküszöbölése végett - a közbeszerzési eljárásokban ne vehessenek részt offshore vállalkozások. Az a tény, hogy egy cég adóelkerülési céllal Magyarországon kívüli - kedvező adózást biztosító - államban jegyezteti be magát, a cégkivonat, illetőleg a céginformációs szolgálat által vezetett nyilvántartás adataiból valószínűsíthető. Ennek ellenőrzése a többszörös tulajdonosi láncolat esetében ütközhet nehézségbe - például ha a sokadik közvetett tulajdonos az offshore cég. Miután az új közbeszerzési törvény keret jellegű, a tartalmat a végrehajtási rendeletek teszik konkréttá. Ilyenek - egyebek mellett - a műszaki leírásokra vonatkozó részletes szabályok, illetve a kizáró okok és az alkalmasság körében szükséges igazolások szabályai is. Rendelet tartalmazza még a közszolgáltatók közbeszerzési eljárásaira vonatkozó speciális szabályokat, az elektronikus közbeszerzés egyes szabályait, az építési beruházások közbeszerzési eljárásainak, illetve a tervpályázat részletes szabályait is - mondta Gajdos Róbert.